Falikút

Falikút

A falikút olyan belső vagy külső térben elhelyezett vízforrás, melynek alján egy kis medence található. A falikutak már az ókorban is elkészültek, és főként a római fürdőkben találhatók meg. Azóta is népszerűek, és a kertekben, folyosókon, parkokban vagy egyéb nyilvános helyeken is előfordulnak.

A falikútra való vízvezeték felfedezése előtt, az emberek naponta többször is a közösségi forráshoz mentek, hogy itt töltsék fel az ivóvizüket. Az első falikutak már az ókorban is széles körben alkalmazták a mindennapi ivóvízforrásokként. Ezek általában két fajtából álltak: a „statui” és a „monumental”. Az első csoportban mikroszkopikus méretű vízcsatornákkal határolták be, és az utóbbi csoportban az oszlopokon és a szobrokon átszűrődő víz ömlött a medencékbe.

Több ezer év elteltével, ma már számos különböző stílusú és dizájnú falikút létezik, amelyek kis pihenő, frissítő megtorpanásokat biztosítanak a járókelőknek, illetve szép és dekoratív kiegészítői a kerteknek. Rengeteg stílusban készülhetnek el, ám érdemes olyan kút mellett dönteni, amely illeszkedik a környezetbe és harmóniát teremt.

A falikutak számos előnnyel rendelkeznek. Azon túl, hogy látványos elemekként szolgálnak, hűsítő hatásuknak köszönhetően a meleg nyári napokon is kellemes érzést biztosítanak. Emellett a falikút a levegő tisztítására és párásítására is jó hatással van, melynek következtében növekszik a levegő minősége.

A falikutakkal kapcsolatos karbantartási feladatok minimálisak, azonban néha tisztítani és karbantartani kell őket, hogy tartósak és hatékonyak legyenek. Frissítő és szép hozzáadás a belső térhez és az udvarhoz, a falikutak ma már olyan népszerű elemmé váltak, amelyekkel szinte mindenféle otthon vagy nyilvános helység érdekesebbé és esztétikusabbá tehető.